Széchenyiekről

A Széchényi család Magyarország egyik legnevesebb családja. Kiemelkedő szerepet játszottak Magyarország újkori történelmében és fejlődésében. A család hírnevét és vagyonát a 17. században tevékenykedő két érsek, György és Pál alapozták meg. Az önzetlen és feltétel nélküli hazaszeretet, az ország felemelkedését célzó tenni akarás, hasznos, újító szándékok sorozata, ugyanakkor a tradíciók tiszteletben tartása, a keresztény eszmeiség, szellemiség megélése, egyszóval minden nemes jellemvonás, ami a Széchenyiek számára oly fontos volt évszázadokon keresztül, talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy gróf Széchenyi Istvánban teljesedett ki. 

A legismertebb reformer

Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” érdemei vitathatatlanok a mai napig. Korszakalkotó módon befolyásolta a 19. századi Magyarország modernizálását, mind gazdasági, mind kulturális, mind tudományos téren. Széles látóköre, pontos felismerései és a nemzet iránti elkötelezettsége tették lehetővé azon fejlesztések, új szabályozások, intézményrendszerek kialakításának sorát, amelyek nélkül Magyarország leszakadt volna az európai államok gazdasági és kulturális „versenyében”. Széchenyi reformjai egy célt szolgáltak: Magyarország fennmaradását, büszke, erős nemzet megújulását és kiépítését. Széchenyi Istvánnak köszönheti a nemzet a lóverseny meghonosítását, amely számára nem úri passzióként szolgált. A Gróf a lóversenyben erős nemzetgazdasági potenciát látott benne, melynek alapja a modernizált lótenyésztés megerősítése volt. 

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (1825) minden bizonnyal évtizedeket váratott volna még magára Széchenyi István önzetlen felajánlása nélkül. Az 1825-ös év nemcsak az Akadémia megalapítását tette lehetővé Széchenyi számára, hanem a Nemzeti Kaszinó létrejöttét is megalapozta, amely intézet a társadalmi, gazdasági és politikai nézetek, fejlesztések megvitatására szolgált. Nemzetgazdasági, nemzetstratégiai, kulturális elképzeléseit, pontos megfogalmazásait több kötetben is közreadta (összesen 26 kötetet jegyez), amelyek közül talán a legismertebbek a "Hitel", a "Világ", a "Lovakrul", és a "Stadium". 

Politikai szerepvállalás a modernizálás szolgálatában

Széchenyi politikai szerepvállalása sohasem volt öncélú, ahogyan őseié sem. Befolyását olyan nemes céloknak a szolgálatába állította, amelyek a mai napig hatással vannak Magyarország gazdaságára. Nem szabad megfeledkezni a Duna-Tisza szabályozásáról, vagy a Budát Pesttel összekötő Lánchíd megalkotásáról, a dunai gőzhajózás felkarolása, valamint a balatoni gőzhajózás elindítása is hozzá köthető. A hatékony állattenyésztés mindig a szívügye volt, amelyért hatékonyan maga is hatékonyan szállt síkra. A magyar nemzeti kincsünk, az anyanyelvünk ápolásán túl, szenvedélyesen érvelt a magyar nyelv, mint hivatalos és hivatali nyelv használatáért. 

Olvastunk az idők jeleiből

Széchenyi István működésének fundamentuma a családi, és különösen az atyai hagyaték volt. Sokan, sokféleképpen feldolgozták életét és munkásságát, de az ősei szellemi hagyatékáról (ha csak a két érsekre gondolunk) már jóval kevesebbet tudunk. A Pál érsek pályákáról, vizsgálat által feltárt tények is ezt bizonyították. A kérdés tehát jogosan merül fel: hogyan lehetne megérteni a legnagyobb magyar rendkívüli tetteinek motivációit, elkötelezettségét, ha nem ismerjük teljesen azt az alapot, amire támaszkodott, építkezett? A család tetteinek, lelkiségének ismerete követendő példaként szolgálhat nemcsak a szakemberek, hanem mindannyiunk számára. Mi, mai Széchenyiek, úgy látjuk, hogy a kívánt idő elérkezett, hogy modern eszközökkel kövessük a „legnagyobb magyar” példáját: tettekkel erősítsük hazánkat. Ezért hoztuk létre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, mellyel új reformtörténeteket szeretnénk írni a család évkönyveibe.

Emlékezés

 emlekezes 01

emlekezes 02

emlekezes 03